Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület
Konzorcium vezető
2628 Szob, Park utca 1.
A 2007. szeptemberi megalakulás és csatlakozások után, 17 település alkotja a közösséget – Bernecebarátitól Verőcéig, a lakosok száma: kb 24 ezer fő. A Szobi és a Váci kistérség 17 településéből áll, amelyek a Börzsöny nyugati és déli részén, illetve az Ipoly és a Duna által határolt területen fekszenek. Az Ipoly és a Duna mentén húzódó térséget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektárnyi erdőség uralja, ami azt jelenti, hogy a terület háromnegyedét erdő borítja. A Börzsöny-hegységből több hegyi patak szeli át a térséget; változatos és vonzó természeti adottságai, fekvése miatt rendkívül látogatott turisztikai központ.
Térségünkben a zöldség- és gyümölcstermelésnek nagy hagyományai vannak, így az a törekvésünk, hogy helyben kerüljenek feldolgozásra helyi termékeink. A kézműves hagyományok továbbvitele érdekében célként tűztük ki, hogy segítsük a kézműves portékák előállítását és értékesítését. A tradicionális termékek előállításának és forgalmazásának is fontos szerepe lehet a munkahelyek megőrzésében, új munkaalkalmak teremtésében.
A Bag-Tura forgalmi út mentén, a Galga alsó folyásának jobb partján helyezkedik el, az eredendően nyújtott halmazos, fésűs beépítésű település. Területe: 2908 hektár, lakóinak száma 2663 fő. Neve a hévíz főnévből keletkezett. A falu határában több „hő”-víz forrás is volt. A Galga patak nevével történő összekapcsolás utal a település földrajzi helyzetére is. Régészeti emlékekben a falu határa gazdag. A legrégebbi lelőhelyen negyedkori, a pleisztocén korszakból való mamutcsontokat találtak. A vidék földrajzi, éghajlati és egyéb természeti körülményei kedveztek az ember letelepülésének, így a terület már igen korai időktől lakott volt. Az emberre utaló első leletek a neolitikum (újkőkor) vonaldíszes kerámia kultúrájának cserép töredékei. Vannak emlékek a rézkorból, a Galga vidéken nagy jelentőséggel bíró bronzkorból, vaskorból és a római korból is.
Az 1857. június végével az akkor fennállott császári, királyi úrbéri törvényszék rendelkezett a község úrbéri rendezéséről és a tagosításról. Az úrbéri egyezség 1863-ban jött létre. Ez Hévízen (1900 novemberétől Galgahévíz) a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlődését jelentette, az országos utak, vasutak kiépítése pedig az értékesítésnek különösen kedvezett. Ezzel azonban együtt járt a parasztság differenciálódása is. A falu népe egyre belterjesebb gazdálkodást folytatott, új területeket vont művelés alá és új kultúrákat honosított meg, közben olyan eljárásokat és művelési módszereket tanult meg, amellyel a termelés minőségét és mennyiségét növelte. A huszadik század ismert történelmi és gazdasági eseményei (a két világháború, a gazdasági világválság, a diktatúra stb.) mind-mind nyomot hagytak az itt élő lakosságban.
A szerzetesrend léte azon a karizmán alapszik, melyet a Szentlélek ad az egész Egyháznak egy kiválasztott ember – a rendalapító által – azért, hogy gazdagítsa a hívő közösség életét és járuljon hozzá az emberek lelki fejlődéséhez. Ezért egy szerzetesrend története szorosan össze van kapcsolva az alapítója élettörténetével, sőt éppen belőle veszi kezdetét.
Jordan Ferenc már fiatal korában kezdte érezni a Szentlélek hívását és ihleteit. Inasidejében ő, tanulmány útját jaró, fiatal hívő ember, találkozott az őt meglepő világgal – lelkileg szegény emberek világával, akik gyakran saját hibájukon kívül nem ismerték meg vagy rosszul ismerték meg az Istent, és nem szerették, nem bíztak benne. Ez a tapasztalat sürgető hívásként hozzájárult a döntéshez, hogy pap legyen.
Már kispap korában sokat szomorkodott amiatt, hogy Jézus Krisztust olyan kevéssé ismerik, fogadják el és szeretik. A szeminarista indíttatva érezte magát, hogy bármilyen áron is, ismertté tegye az egy igaz Istent: „Ne könnyezz azért – írta – ha e világnak gyermekei üldöznek; sírjál inkább amiatt, hogy nem ismerik az Urat” Imádságában így kiáltott fel: „Atyám, nézd… nem ismernek Téged. Uram, mentsd meg őket… lelkem szomjazik a Te dicsőségedre és a lelkekre”. Pár évvel később, 1878. július 21-én Johann Baptist Jordant pappá szentelték.
Szobért-Szobiakért Közapalítvány
2628 Szob, Szent Imre utca 12.
Műemlék, környezetvédelem. A település lakói életkörülményeinek javítása, kultúra, közbiztonság, tudomány, oktatás és sport támogatása, egészség- megőrzés.
Nosztra-Pallag Nonprofit Kft.
2629 Márianosztra, 0274/13.
Környezetvédelem, a térség lakói életkörülményeinek javítása, kultúrális értékek megőrzése, közbiztonság, tudomány, oktatás és sport támogatása, egészség- megőrzés.